Kedves Csaba testvér,
a Szent László ereklyét várva az ünnepség előtti napokon sokat beszélgettünk a gyermekekkel a mi nagy szentünkről. Most, hogy ilyen szépen zajlott nálunk is az ünnep, megkértem néhány gyermeket, írják le, Szent László példája őket mire tanította? Elküldök néhányat közülük.
Déván tegnap avatták az ország legmodernebb aquaparkját; a helybeliek és a turisták így akár ott is ünnepelhetik Karácsonyt. Az aquaparkban 7 eltérő nagyságú és mélységű medence található, sima tükrű és hullámzó vízzel, mellettük ugródeszkával, csúszdával és fényorgonával.
A létesítményben több szauna üzemel, de van fitnessz-szalon is. A padlófűtéssel ellátott aquapark bejáratait és ablakait meleg levegőfüggöny fűti és saját hőközponttal rendelkezik. A befektetés összértéke meghaladja a 10 millió eurót.
[ 2010. december 23., 13:14 ] [287]
Forrás: MTI 2009.12.01. kedd 16:12
Átadták a forgalomnak kedden az észak-erdélyi autópálya első, 42 kilométer hosszú szakaszát, amely a Kolozs megyei Gyalut (Gilau) és Tordát (Turda) köti össze.
Ennek az autópálya-szakasznak a megépítésén két éve dolgoznak, a költségek elérik a 423 millió eurót. Románia már 2003 decemberében aláírta a 415 kilométer hosszú autópálya megépítésére vonatkozó szerződést az amerikai Bechtel céggel, és 2004 nyarán nyitották meg az első építőtelepet. A munkálatokat azonban időközben felfüggesztették egy évre a szerződés újratárgyalása miatt, de a román kormány számára a projekt folyamatos finanszírozása is nehézségeket okozott.
Ennek az első 42 kilométeres szakasznak a megépítését a tavaly leköszönt Calin Popescu Tariceanu liberális miniszterelnök már 2008 végére ígérte, de az amerikai vállalat nem tudta tartani a határidőt, mivel nem kaptak elég pénzt az út megépítésére. Az autópálya első szakaszát így most Emil Boc ügyvivő miniszterelnök avatta fel kedden.
A Gyalu és Torda közötti szakasz lehetőséget teremt arra, hogy a Belső-Erdélyen átutazók elkerüljék Kolozsvárt. Radu Berceanu közlekedési miniszter a múlt héten bejelentette, hogy a Bechtelnek jövőre további 42 kilométert kell megépítenie. A román vezetők szerint a nyugat-romániai Bors és a Torda közvetlen szomszédságában fekvő Aranyosgyéres (Campia Turzii) közötti, 189 kilométer hosszú szakasz megépítése a legköltségesebb a domborzati sajátosságok miatt. Ennek költségeit 2,5 milliárd euróra becsülik. Például csak a Gyalu és az Aranyosgyéres közötti 51 kilométer hosszú szakaszon összesen 30 kisebb híd és völgyhíd megépítését tervezik.
A Bors és Brassó közötti nyomvonalon haladó 415 kilométer hosszú észak-erdélyi autópályát 2013-ig kellene teljes egészében megépíteni. Hivatalosan még nem tűztek ki új határidőt, de kicsi a valószínűsége annak, hogy sikerül tartani az eredeti határidőt, figyelembe véve az eddigi késéseket.
Sok volt az érdeklődő, kikapcsolódni vágyó vendég az idén negyedszerre megrendezett torockói napokon, amit a kialakult hagyomány szerint mindig szeptember első szombatján tartanak. A Kriza János Kultúrotthon udvarán a program kezdetekor már érezni lehetett az ínycsiklandozó falunapi pörkölt illatát. Jó italokban, főleg enyedi borokban is gazdag és minőségi volt a kínálat, ezért sokan maradtak távol a kultúrotthon eseményeitől. Akik azonban beléptek, nem csalódtak: változatos falunapi műsorban lehetett részük.
Torockó és környékének kivételes hangulata akkor is magával ragadja az odatévedő embert, ha a táj s a benne élő közösség kialakulásáról, sorsáról, értékeiről mit sem tud.
Torockó mese világában van, akit a festői környezet, van, akit a színpompás népviselet vagy a népi építészet egyszerű eleganciája köt le elsősorban. Torockó település az Erdélyi-szigethegységhez tartozó Torockai-hegység északi részén, a Torockó-medencében alakult ki.
A torockói népi építészetTorockó sajátossága, amely az ide érkező figyelmét felkeltheti, a falu Piacterének egységes, városias jellege. Kialakulása
Torockó történetének két szomorú eseményéhez fűződik: egyrészt egy 1870-ben bekövetkezett tűzvészhez, amely elpusztította a Piactér korábbi házait, s így éppen a falu módosabb polgárait érintette. Másrészt a vasbányászat 19. század végi megszűnéséhez, amely a gazdasági fejlődésnek gátat szabott, így a tűzvész után felépített lakóházak jórészt változatlanok maradtak napjainkig. Az aránylag rövid idő alatt felépített klasszicista ornamentikájú kőházak a 19. századi polgári ízlésvilágot tükrözik. Torockó piacterén már a tűzvész előtt megjelent néhány klasszicista ízlésű lakóház, valószínűleg az 1836-ban épült, a déli soron álló Zsakó-ház és az 1841-42-ben épült, a Főtér sarkán álló Bosla-ház lehettek az elsők.
A torockói népviselet: Torockó népviselete káprázatos színekben pompázik
Torockó és környékének kivételes hangulata akkor is magával ragadja az odatévedő embert, ha a táj s a benne élő közösség kialakulásáról, sorsáról, értékeiről mit sem tud.
